Balatonszárszó

Balatonszárszó

Balatonszárszó nagyközség Somogy megyében, a Siófoki járásban. Első írásos említése 1082-ből származik. 1922. előtt Szárszónak hívták. 1973-ban nagyközséggé nyilvánították. A település neve egybefonódott a költőóriás József Attila tragikus halálával.

Fekvése, megközelítése

Balatonszárszó Somogy megye északi részén, a Balaton déli partján található. Szomszédos települései keletről Balatonföldvár, nyugatról Balatonőszöd és Balatonszemes, míg délről Szólád. A településnek saját lehajtója van az M7-es autópályáról, valamint áthalad rajta a 7-es főút és a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal.

Története
Nevének eredete

Az 1082-ből ismert Zarrosozow - Szárazaszó (száraz völgy) szóból ered. Ez a név az idők folyamán egyszerűsödött. A 19. századi térképeken már mindenhol a Szárszó név szerepel, amit 1922-ben toldottak meg a Balaton előtaggal.

A település története

A terület már az újkőkorszak korában is lakott volt. Ettől kezdve valamennyi korból található több-kevesebb régészeti emlék. Első írásos említése Zarrosozow néven 1082-ből származik, bár az akkori falu a maitól 1 km-rel délebbre feküdt. A középkorban a tihanyi apátnak és a veszprémi káptalannak is voltak birtokai a faluban. Balatonszárszó múltjának megismerésében nagy jelentőséggel bír a 2001. év, amikor az M7 autópálya építésének kapcsán sor került a tervezett nyomvonal régészeti feltárására. Az ásatás során felszínre kerültek a középkori falu emlékei és a település 13. században épült és a 18. század végéig fellelhető templomának alapfalai, illetve a templomban és annak közelében temetettek középkori mércével mérve gazdag sírjai, az un. Kiserdei dűlőben, ami a későbbi török korban többször is szinte teljesen elnéptelenedett.
Szárszó a Rákóczi-szabadságharcot követő nyugalmasabb időben költözött a mai helyére, ahol az 1715-ös népösszeírás 16 magyar jobbágyot talált. A falu 1733-tól a Hunyady család birtoka a környező településekkel együtt. 1743-ban kezdték el az oktatást a katolikus iskolában, 1800-ban a reformátusban.
1843-ban épült klasszicizáló stílusú református templom.
Szárszó a 19. században gyors fejlődésnek, gyarapodásnak indult, amihez nagyban hozzájárult az 1861-ben elkészült a Déli Vasút - bár megállója egy ideig Szemesen volt -, valamint a század végén meginduló Balatoni fürdőkultúra. A fürdőtelep kialakulása az 1904-es parcellázással kezdődött. 1910-ben alakult a „Fürdőegyesület”. 1913-ra a vasúti megálló mellett posta, távírda és távbeszélő is található a kisközségben. Az Első világháború 50 szárszói áldozatot követelt. 1923-ban megalakul a körjegyzőség, egy évvel később az első hitelintézet, míg 1930-ban megnyit a gyógyszertár.
1928-tól kezdve (1951-ig) minden nyáron megtartották a Szárszói Konferenciákat–a Soli Deo gloria Diákszövetség szervezésében- ahol fiatalok ezrei cserélhették ki gondolataikat a nemzet szellemi életével kapcsolatban. 1937. december 3-án a balatonszárszói állomásnál gázolta halálra (máig tisztázatlan körülmények között) József Attilát egy vonatszerelvény. 1943-ban rendezték meg a leghíresebb „szárszói konferenciát”, melynek témája magyarság helyzete, esélyei, jövője a világháború után. A második világháborúban 34 szárszói katona vesztette életét.
1947-ben nyílt meg az első óvoda. 1948-ban egyesült a két felekezeti iskola, ami 1961-ben költözött át a mai modern épületébe. 1972-ben nyitották meg a József Attila emlékmúzeumot. A települést 1973-ban nagyközséggé avatták. Balatonszárszó 2003-ban elnyerte a legvirágosabb község címet, ezzel kijutott a nemzetközi versenyre. A nemzetközi ENTENTE FLORARE EUROPE 2004 versenyben a községek kategóriában ezüst fokozatot ért el.

Balatonszárszó neve összefonódik a költő József Attila tragikus halálával, aki szanatóriumi kezelése után 1937. november 4-én került Szárszóra, az egykori Horváth-panzió épületébe, ahol akkoriban nővérei laktak. Itt születtek utolsó költeményei (Talán eltűnök hirtelen…; Karóval jöttél…; Ime, hát megleltem hazámat…). December 2-án meglátogatták barátai (Ignotus, Fejtő, Hatvany), akik megpróbálták felvidítani a költőt. Másnap este a balatonszárszói vasútállomáson halálra gázolta egy tehervonat. A költőt a szárszói temetőben temették el, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi temetőben került örök nyugalomra. Az egykori panzióban 1955-ben nyílt meg a József Attila életét és pályáját bemutató kiállítás. 1970-ben a Somogy megyei Tanács megvásárolta az épületet, és a kiállítás anyagának bővítésébe kezdett. A hivatalos József Attila Emlékmúzeum 1972-től fogadja a látogatókat. A költő születésnapján, 1997. április 11-én egy teljesen új, a helyhez jobban illeszkedő kiállítást avattak fel.

Nevezetességei

József Attila Emlékmúzeum, a költőről elnevezett utca 7. számú házában található.

József Attila első nyugvóhelye a helyi régi temetőben, amelyet egy szürke kő jelez, rajta a következő felirat: "E föld befogad, mint persely. József Attila első sírhelye." A költő holtteste ma Budapesten a Kerepesi temetőben nyugszik.

József Attila szobra az általános iskola előtti parkban áll.

József Attila-emlékmű a vasúttal szemközti parkban.

Népi jellegű lakóházak

Református templom